This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.
Bemutatása
A rehabilitációs kártya fogalmát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) vezette be a köztudatba.
A jogszabályban foglaltak alapján – a kezdetekben – Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy volt jogosult, akinek a komplex szakértői minősítésében a szakértői bizottság – orvosi, foglalkozási rehabilitációs és szociális szempontok alapján – azt véleményezte, hogy egészségi állapota 60% alatti, foglalkoztathatósága azonban rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória).
A fentieken kívül, tekintettel az elveszett/megmaradt egészség foglalkoztatás politikai szemléletváltás kialakulására az is kaphatott Rehabilitációs kártyát, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy az is aki már egy újabb típusú ellátásban, a rehabilitációs járadék ellátásban részesült.
- januárjától felbuzdulva a sikereken, kiterjesztették a jogosultságot azokra a személyekre is, akik egészségi állapota 60-30% közötti és bár rehabilitálhatók, de rehabilitációjuk egyéb okok miatt nem javasolta a szakértő bizottság (B2, illetve C2 kategória)
A foglalkoztatók előszeretettel alkalmaztak olyan megváltozott munkaképességű személyeket, akik Rehabilitációs kártyával rendelkeztek, hiszen az átadott és a munkáltatónál őrzött kártyával adókedvezményt érvényesíthettek. A Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig – mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. 2018. évi adatokat nézve, amikor a minimálbér kétszerese: 276 000.-Ft-volt a szociális hozzájárulási adó pedig 19,5%, akkor a munkáltató személyenként 53 820 Ft-ot takaríthatott meg.
A foglalkoztatás bővítését, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzését, valamint a munkáltatói adóterhek csökkentését célozták meg ezzel az intézkedéssel, ami nagyon népszerű lett mind a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító munkavállalók, mind a munkaerőhiánnyal küzdő munkáltatók körében.
Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik rendelkeztek Rehabilitációs kártyával, sokkal nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el immár a nyílt munkaerő-piacon, mivel a munkáltatók pozitív diszkriminációt alkalmazhattak esetükben.
- január elsejétől – a jelenkorban – van, ami állandósult és van, ami változott.
Az elv és a szándék, valamint a kedvezmény mértéke nem változott. Az igazolás módja azonban jelentősen. Most már nem a NAV által kiadott kártya alapján érvényesíthető az adókedvezmény, hanem a munkáltatónak kell eldönteni, hogy a 2018. évi LII. törvényben foglaltak alapján mely munkavállalója minősül olyan megváltozott munkaképességű munkavállalónak, aki után a kedvezményt igénybe veheti.
Kitől kaphatnak a megváltozott munkaképesség igazolása tárgyában szakmailag hiteles támogatást a munkáltatók?
Mi lesz a Rehabilitációs kártya jövője?
…ezekről pedig majd legközelebb!
Érdeklődés
